A levegő egy gázelegy, amely a Földet körülvevő gázok keveréke. Fő alkotó részei: a nitrogén 78,09%, oxigén 20,93% és egyéb nemes gázok 0,002%-a a térfogatnak. Változó mennyiségben vízpárát is tartalmaz. A levegő tulajdonságai. Tiszta állapotban színtelen, szagtalan. Egy normál literének súlya 1,293 g. Vízben igen kevéssé oldódik, oldódás közben összetétele is megváltozik pl: a vízben oldott levegő oxigén tartalma 20C0-on kb 34%. Erősen lehűtve cseppfolyósítható. A cseppfolyós levegő könnyen mozgó, világoskék folyadék. Állandóan párolog, hőmérséklete –190C0 körüli. A cseppfolyós levegőbe tett anyagok megszilárdulnak, sok anyag szerkezete átrendeződik ezen az alacsony hőmérsékleten pl: a piros színű higany sárga lesz, a gumi elveszíti tulajdonságát törékennyé, válik. A cseppfolyós levegő párolgásakor először az alacsonyabb nitrogén távozik el, ezért az oxigén dúsabb lesz. A levegő vízgőzt is tartalmaz, vízgőztartalmát a következőképpen határozzák meg: az abszolút vízgőztartalom kifejezi, hogy a levegő 1m3-e hány g vízgőzt tartalmaz. A relatív vízgőztartalom azt fejezi ki, hogy a levegőben lévő vízgőz mennyisége hány százaléka a vízgőz mennyiségnek, amely az adott hőmérsékleten telítené a levegőt.
A légkör:
Valaha főleg széndioxidból állt a levegő. 600millió éve azonban a növények a fotoszintézis révén már oxigénné alakították át a széndioxid egy részét. A nitrogén mennyisége is egyre nőtt, aránya majdnem elérte a 80%-ot. A légköri levegőbe az élő szervezetek, a talaj szerves anyagaiban lefolyó oxidációs folyamatok állandóan juttatnak széndioxidot, de ennek ellenére a levegő széndioxid tartalma viszonylag állandó, mert a zöld növények asszimilációs folyamataihoz állandóan felhasználják (fotoszintézis) és ugyanakkor oxigén szabadul fel. A levegő egyéb szennyezőanyagokat is tartalmazhat pl: kén tartalmú gázokat, szénmonoxidokat és különféle szállóport.
Levegőszennyezés:
Az élő szervezetekre káros anyagok jelen vannak a levegőben. A szennyezett levegő csökkentésével illetve tisztításával a 20-dik század 60-as éveiben kezdtek elfoglalkozni. 1952.decemberben, a londoni szmogban egy hét alatt 4000 ember, 1953-ban 8000 ember halt meg. A légszennyező anyagok fizikai és kémiai folyamatok során keletkeznek és megváltoztatják a levegő természetes összetételét. Ilyenek például:
s Szénmonoxidok: széntartalmú anyagok elégetésekor keletkezik, tüzelő berendezésekben, erőművekben, hulladékégetőkben, belső égésű motorokban
s Kéndioxid (SO2): kéntartalmú tüzelő anyagok égésekor, érc kohósításakor, kénsavgyártáskor jut a levegőbe
s Nitrogénoxidok (NO, NO2): belső égésű motorokból, kén és salétromsavgyártásból, robbanóanyagokból, rakéta üzemanyagokból
s Anyagok el nem égetett alkotórészeiből, kőolaj feldolgozásból, vegyigyárakból
s Szerves vegyületek: műanyag, lakk, gyógyszeripar
s Radioaktív anyagok: reaktorok bomlási termékeiből, atom és hidrogénbomba kísérletekből stb jut a levegőbe
A légszennyező anyagok káros hatása megmutatkozik az ember légző és vérkeringési zavaraiban: allergia, rák, szilikózis kialakulásában. A növényvilág annyira károsodhat a portól, a talaj elsavanyodásától (savas esők), hogy hatalmas erdők pusztulhatnak ki. A nagy levegőszennyeződés az apró állatok elhullását eredményezi. A levegőszennyeződés csökkentése a régi szennyező-ipari eljárások megszüntetésével illetve módosításával és új környezetbarát technológiák kidolgozásával érhető el. A cigarettázó, pipázó és szivarázó emberek a közelükben lévő levegőt teszik egészségtelenné a többieknek. És ami még rosszabb, a dohányzók által szennyezett levegőből a többiek betegségeket is elkapnak. Emiatt egyre kevesebb nyilvános helyen szabad dohányozni. A levegőben nagyon sok baktérium tanyázik, amelyek általában nem ártalmasak. Más esetekben azonban, ha mások ránk tüsszentenek vagy köhögnek, betegségeket kaphatunk. Háztartási vegyszereink egy része is szennyezheti a környezetet. A spray palackból, valamint a konyhai és fürdőszobai vegyszerekből tetemes mennyiségű ártalmas vegyületet juttatunk a levegőbe. A levegő időnként vidéken sem tiszta. Bizonyos országokban aratás után elégetik a gabona szárát. Ezáltal füst és olajos korom kerül a levegőbe.
Üvegházhatás:
Ezeknek a légkörben már ott lévő gázoknak kell lekötniük a fölfelszínéről visszaverődött napsugarak hőjét. E nélkül a Föld olyan hideg lenne, hogy befagynának az óceánok, és minden élőlény elpusztulna. Amikor azonban ezeknek az úgynevezett üvegházi gázoknak a légszennyeződés miatt még nő a részarányuk, akkor túl sok hő kötődik le és a földi világunk melegebbé, válik. E miatt a múlt a században fél fokot emelkedett a globális középhőmérséklet. A tudósok további hőmérséklet-emelkedést jósolnak, s várakozásuk szerint e század közepéig 1,5C0 és 4,5C0 közötti érték lesz. Becslések szerint napjainkban több mint 1 milliárd ember mérges gázokkal általában ipari folyamatokból származó szén-monoxiddal és kén-dioxiddal erősen szennyezett levegőt szív be. E miatt jócskán növekszik a mellkasi és tüdő megbetegedések száma, kivált a gyerekek és idősebbek körében. Veszedelmesen növekszik a bőrrák gyakorisága is: ez a növekedés abból fakad, hogy a megrongálódott ózonréteg nem tarja vissza a nap ártalmas ibolyán túli sugarait.
www.4-alkotoelem.sokoldal.hu
Tetszett ez az oldal? Mutasd meg az ismerőseidnek is!
